____________________________
Regisztráció és bejelentkezés után az alábbi többlet funkciók érhetőek el:
- ÜZENŐFAL: írhatsz az üzenőfalra
- FÓRUM: írhatsz a változatos témájú fórumokon
- CHAT: chat-elhetsz a bejelentkezett tagokkal
- HOZZÁSZÓLÁS: megjegyzést írhatsz a cikkekhez, hírekhez
- HÍRLEVÉL: ha feliratkozol, az új tartalmakról automatikus értesítést kapsz az e-mail címedre. Max. napi 1 levél!
Hírlevél
Ha fel szeretnél írtakozni előbb regisztrálj az oldalon.
A weblaphoz a tárhelyet a VIACOM kft biztosítja __________________________
ÁRUKERESŐ - videokamera
ÁRUKERESŐ - fényképezőgép
Mivel minket sokminden érdekel, honlapunkon a bakancsos túrázástól az atomfizikáig bármi előfordulhat. Amire nem vagy kíváncsi, azt nyugodtan ugord át. Ha viszont többet akarsz megtudni valamelyik témáról, bátran kérdezz!
11:09:30 GMT (12:09:30 magyar idő szerint) a hordozó orrkúpról sikeresen leválasztották a hasznos terhet, a picike egyetemi műholdakat, és néhány - tudományos mérésre szolgáló - űreszközt. A hordozó ekkor Ausztrália és az Antarktisz közötti tenger felett 1454.9km magasan haladt 24 408 km/h sebességgel.Várjuk a MASAT-1 első rádiójeleit!
Az első magyar műhold pályára állítása persze nekünk lényeges momentum, az ESA szempontjából a VEGA hordozó rakéta sikeres próba útját jelentette ez az egy óra.
A MASAT-1 első hangjai Budapesten, a HA5KHC rádióklubban:
MASAT-1 mért pálya adatok, naponta frissen(kepler data):
Folyamatosan frissülő pálya adatok a MASAT-1 honlapján (magyarországi láthatóság). A műhold frekvenciája: 437,345MHz
A fellövés élőben látható a az AMSAT és az ARIANASPACE honlapján.
A rakétával pályára állítandó többi piko műhold rádió adatait megtalálod az AMSAT-Student Amateur Radio Satellites on Vega weboldalon. Igaz, hogy a MASAT a mienk, de azért a többit is érdemes fülelni!
Na jó, de a szárny még önmagában kevés a szárnyaláshoz, kell egy repülő test is, amit a szárny a magasba emel! Eddig meg is volt......
Csakhogy tegnap, miután még néhány órával a stop előtt avval bátorítottak mindenkit, hogy nincs gond - vagy legalábbis csak kicsi - mindenki nyugodtan bookoljon a Malév-ra. Aztán csak úgy hirtelen Horgasfalva betonján "einstandolták" a magyar gépet. A láncreakció beindult, a Malév leállt. Zoli pedig Malév géppel jött ki hozzánk Istanbulba, és vasárnap ugyanevvel ment volna vissza. VOLNA ! Indult a szervezés, mit is lehet tenni. A Malév telefonszáma természetesen elérhetetlen egész nap. A "menügép" olykor még bejelentkezett (hadd ketyegjen a roaming díj), de élő emberrel nem sikerült beszélni.Az istanbuli Malév iroda török alkalmazottja is csak annyi felvilágosítással tudott szolgálni, hogy "...éppen most vesztettem el az állásomat...." A konzulátus sem tudott még érdemleges infót nyújtani. Maradt hát az új repülőjegy, és bízunk benne, hogy a beígért kártalanítás legalább a jegy árának egy részét valamikor visszahozza. Az eltékozolt egy nap már úgyis veszett.
Köszönjük Nektek, akik szorgosan dolgoztatok azon, hogy megszűnjön a Magyar légitársaság, a MALÉV! (tegnap még egyebeket is írtam volna ide......)
Az Európai Űrügynökség új hordozórakétájának bemutatkozó repülését négy nappal elhalasztották. Ekkor indul az első magyar gyártású műhold, a Masat-1 is.
A szilárd hajtóanyagú rakéta a francia guyanai Kourou űrközpontból emelkedik majd a magasba. A jelenlegi hivatalos startdátum február 9. helyett immár február 13. A két órán át tartó indítási ablak magyar idő szerint 11 órakor kezdődik. (Helyben, Dél-Amerika atlanti partjainál, az Egyenlítő közelében ez reggel 7 órának felel meg.)
Egy esetleges további halasztásra már nem marad sok idő. Ha február 15-ig nem indul el a Vega, akkor az ugyancsak Kourouból indítandó Ariane-5 nehézrakéta startelőkészületei kapnának elsőbbséget. Ezzel állítják majd pályára a következő európai teherűrhajót (ATV), amely a Nemzetközi Űrállomást látogatja meg, ellátmányt és üzemanyagot szállítva oda. A Vegára – ha most nem indulna el időben – csak március közepén kerülhetne megint sor. Bár a kis Vega természetesen más indítóállást használ, mint az óriási Ariane-5, de közös a földi követőrendszerük, amit időbe telik átállítani.
A meteorológia keddre 20% esélyt mondott a havazásra.....mi Istanbulnak pont azon a 20%-án voltunk, ahol havazott. Szerdára az előrejelzés még kegyetlenebb volt, 40% a kristályos csapadék valószínűsége. Ez úgy jött be nekünk, hogy amikor épületen kívül voltunk éppen, akkor sűrű havazás, amikor bementünk valahova akkor pedig elállt, és csodás napsütés! Még, hogy az április a bolondos hónap! Még csak február elseje van! Ilyen előzmények után amikor éppen sétáltunk át az Ayasofya-ból a Kék mecsetbe a bal oldali képen látható hóesésben, és a kék mecset bejáratához értünk, már a jobb oldali képen látható napsütés fogadott (az út nem több 15 perc kényelmes sétánál). Na ekkor megszólalt a müezzin, vagyis éppen nem lehetett bemenni a "hitetleneknek" a mecsetbe. No sebaj, akkor addig megebédelünk - gondoltuk. Mire egy pár percre levő szimpatikus kajáldát kerestünk, már megint havazott.
Azért az ebéd után, az időjárás ellenére sikeresen sikerült bejutni a camii-ba (ejtsd: dzsámi). Mit is illik tudni erről az épületről?
Ahmed szultán mecsetje Istanbul egyik központi mecsete. Nevét (Kék mecset) a belső falakat borító kék színű csempékről kapta (állítólag, mert mi nem túl sok kéket láttunk benn. Inkább barna és arany a domináns szín, de tény, hogy kék is van közte). A mecset 1609-1616 között épült I. Ahmet szultán megrendelése alapján. A szultán a törökök számára vesztes Zsitvatoroki béke, és a Perzsiával szemben elvesztett háború után építette a mecsetet Allah kiengesztelésére, teljes egészében saját - kincstári - forrásokból. Az épületet Sedefhar Mehmet Ağa tervezte, az átadó 1617-ben volt, de teljesen már csak I. Mustafa uralkodása alatt készült el.
A mecset egyik különlegessége, hogy hat minaretje van (ha jól tudom, Törökországban ezen kívül még egy ilyen található csupán). Az építkezés ideje alatt erősen kritizálták a szultánt emiatt, ugyanis a mekkai mecsetnek is pont ugyanennyi minaretje van. Ezt az apró "hibát" a szultán úgy orvosolta, hogy pénzt ajánlott fel egy hetedik minaret építésére a mekkai mecsethez. (ezek szerint kellő pénzzel már akkor is minden megoldható volt)
Amit még a mecsetekről tudni kell, hogy cipőben nem lehet belépni, azt az ajtó előtt kell hagyni (vagy szatyorban magunkkal vihetjük). A nők csak fejkendőben, és teljesen zárt ruhában léphetnek be. Az "igazhitűek" naponta ötször imádkoznak a müezzin hívó szavára. Imádkozás előtt lábat kell mosniuk, erre a célra a mecsetek mellett, vagy annak oldalában erre alkalmas vízcsapok találhatóak (a jobb oldali képen látható)
Nem a mecsethez tartozik, de az elmúlt napokban éppen azon csodálkoztunk, hogy nem láttunk még hóembert Törökországban, pedig hó volt rendesen az elmúlt hetekben (eddig sokkal több, mint a múlt évben!). Nos jelentem, itt is ismerik "Hópofit", itt a Kék mecset előtt láttuk az elsőt, majd nem sokkal később egy parkban a másodikat is.
És persze a túristák részére a "fő mecset" közelében kell lenni egy "igazi szultánnak" is. Petra hozzászólása alapján javítom: nem egy "mezei szultán", hanem személyesen Nasreddin Hoca (Naszreddin Hodzsa) állt ott a hóban. Gondolom a szamár megfagyott ebben az Istanbulban szokatlan nagy hóban, ezért nem a megszokott módon "fordítva ült a szamáron".....pedig úgy talán ráismertem volna. Gondolom nyáron több is akad belőlük, most csak kínai túristákkal találkoztunk.
Ayasofya - Hagia Szofia - Isteni bölcsesség bazilika
Az Ayasofya bizánci építésú ortodox bazilika, melyet később mecsetként használtak a törökök. Jelenleg múzeumként látogatható. Méretét tekintve a világ legnagyobb bazilikái közé sorolható. Fő kupolája 31 méter átmérőjű, 55,6 méter magas. A maga korában a legnagyobb méretű egyházi építmény volt. A fennmaradt dokumentumok alapján Justitianus bizánci császár megrendelésére 532-537 között, 100 építőmester és 10 000 építőmunkás 5 év alatt építette fel az épületet. Az épületben fát nem használtak, az építőanyag jelentős része a tartományok ajándékaként került az épületbe. A felhasznált anyagokat a kor - szinte - minden ismert márvány bányájából szállították. A kívülről robosztus, dísztelen épület belülről könnyed, légies benyomást a kelt különleges építészeti megoldásoknak köszönhetően.
Az épületbe belépve egy kis dísztelen folyosó után a belső központi térbe kerülünk. A méretek lélegzet elállítóak, gyakorlatilag egy légtér az egész épület. A hatalmas függő sárgaréz csillárokban természetesen a gyertyák helyett már izzólámpák világítanak, kellemes meleg fénnyel árasztva el a hatalmas csarnokot. A templom keleti oldalánál, a padozaton egy különleges kövekből kirakott padlódarab található,ez az omphalos, a "világ köldöke", amely a bizánci császárok koronázó helye volt.
Másik érdekesség az "izzadó oszlop”. A márvány oszlop anyaga az alatta elterülő vizes rétegből nedvességet szív fel, amely az oszlop oldalán kicsapódik. A babona szerint aki az oszlopot megérinti, annak kívánsága teljesül. Így az elmúlt másfél évezred alatt az oszlop sárgarézzel fedett oldalán már méretes lyuk kopott ki a megérintett területen.
Természetesen a rengeteg díszítés között szentkép mozaikok is maradtak fenn, igen jó állapotban.
A bazilika mellett négy síremlék (türbe) található, ezekben nyugszik hat szultán: II. Selim, III. Murad, I. és III. Ahmed és I. Mustafa és I. Ibrahim.
A belső kivilágításnak egy igen érdekes felhasználását is megtaláltuk, a reflektornál két cica szoláriumozott. Valószínűleg a hideg időjárás miatt nagyon jól bírták hosszú időn keresztül a melengető lámpást.
A Dolmabahçe Sarayı, magyarul "Töltött-kert Palota" az Ottoman birodalom adminisztratív központjaként szolgált 1856-1922. -ig. I. Abdül Mecid szultán rendelte meg, aki a 31. szultán volt az Ottoman birodalomban. Ezen időtartamban a szultán és családja lakott itt (természetesen az egész hárem). Összesen hat szultán otthona volt a palota. Az utolsó itt lakó királyi leszármazott Abdül Mecid Effendi volt. A Köztársaság megalakításakor 1924. március 3.-án a palotát államosították, és Mustafa Kemal Atatürk költözött be.
A palota jelenleg múzeumként üzemel, a központi palota mellett megtekinthető az egykori hárem épülete - a háremhölgyek apartmanjai - (külön belépőjegy!), egy óra múzeum, és a Kristály pavilon.
A bejáratnál elhelyezett táblát meglátva majdnem infarktust kaptunk! Az igencsak vaskos árak mellett külön érdekesség a külföldiek "rasszista" megkülönböztetése, ugyanis nem elég, hogy a "müze kart" nevű múzeum bérletet csak török lakóhellyel rendelkező török állampolgárok válthatják ki, amivel igen kedvezményesen látogathatóak a múzeumok, még a síma belépőjegyek esetében is lényeges eltérés van, a török állampolgárok fele áron kapják, mint a külföldiek. Úgyhogy szívtuk a fogunkat, de azért bementünk. A kert gyönyörűen karban van tartva, ez még így, hólepte állapotban is látszik.
A parkban több apróbb tavacska található. Ezek most kezdtek éppen befagyni. A főbejárat előtti tavon láttunk egy jégtörő vadkacsát (a képen felül, középtájt)! A parttól néhány méterre volt a befagyott vízben. Eléggé fáradt lehetett - vagy fázott talán? - mert nem túl aktívan mozgott. A víz előtte már megfagyott, és amint megpróbált a vízből kilépni rá, azonnal beszakadt alatta. Tényleg úgy haladt előre, mit egy jégtörő hajó, maga mögött jégkását hagyva. Társa a partról "röhögött" rajta..... A cicus is nagyon vacogott már, de rendületlenül őrizte a a kristály pavilon bejáratát.
Érdekes látványt nyújtott a kertben a sok óriási ficus horribilicus. Ez a növény otthon a cserépben nevelve már attól képes kipusztulni, ha csúnyán ránézünk, itt pedig több emeletnyi magasra nőttek, a leveleket hó borítja, a viharos szél szaggatja, és láthatóan jól érzik magukat. A legyező pálmák levelein - amiket otthon szintén dédelgetni kell - jégcsapok lógtak! Kicsit arrébb, a hárem épületével szemben pedig kisebb bambusznád erdőt találtunk.
Érdekes ez a természet! Itt az eredeti környezetében mindent kibírnak a növények!
Sajnos a belépőjegynek az az igazán borsos ára sem engedi meg a fényképezést az épületek belső részén - és ráadásul külön fotójegy sem váltható - így az igazán gyönyörűen berendezett szobákról, termekről nem tudok fényképeket mutatni. Mindössze ez a két kép lett valahogy, amikor a kezemben lógó fényképezőgép "teljesen véletlenül elsült, miután a vakut is kikapcsolta magán" ....... A bal oldali képen véletlenül az egyik legkisebb, alig másfél tonnás (!!!) kristály csillár örökítődött meg. A legnagyobb ilyen példány itt a palotában - ami a hírek szerint világbajnok is - négy-és-fél tonnát nyom ......... illetve húz, mert a plafonról lóg lefelé.
A jobb oldali képen pedig az uralkodói márvány pottyantó látható. Elgondolkodtam rajta, hogy a szultánoknak sem lehetett azért mindig jó dolguk. Megöregedve, megroggyant térdekkel ott guggolni ...... és utána felegyenesedni ........ nekünk azért sokkal kényelmesebb.
És ha már annyi pecabotot (akarom mondani bambuszt) ültetett a szultán, akkor kell egy szerény kijárat a tenger felé, ahol ki tud surranni az asszonyok elől egy kis pecázásra, ha nyugalomra vágyik.
Javasolt megjelenítő felbontás: minimum 1280 * 720 ("szélesvásznú" kép)
A böngészőben a lapok helyes megjelenéséhez a JAVA-t és az ActivX vezérlőket engedélyezni kell!
Az oldalon megjelenő írások, fotók a szerzők tulajdonát képezik. Azokat kizárólag engedéllyel, változatlan formában és tartalommal, a forrás megjelölésével lehet felhasználni!
Igen, van rózsás is, meg különböző méretű is. A rózsaillatú kaját nem mindenki csípi, ezért vittem a múltkor a standard karışık meyve változatot . Rózsából ban lekvár és szörp is (meg szappan).
Képzeld, ma ettem a Pozsonyi úton egy kisboltban török lokum-ot, rózsaillatú/ízű volt. Nagyobbak a darabok, irgalmatlan finom. Holnap megyek, veszek. 250Ft/10 deka, de megéri.
Azért az ebéd után, az időjárás ellenére sikeresen sikerült bejutni a camii-ba (ejtsd: dzsámi). Mit is illik tudni erről az épületről?
A mecset egyik különlegessége, hogy hat minaretje van (ha jól tudom, Törökországban ezen kívül még egy ilyen található csupán). Az építkezés ideje alatt erősen kritizálták a szultánt emiatt, ugyanis a mekkai mecsetnek is pont ugyanennyi minaretje van. Ezt az apró "hibát" a szultán úgy orvosolta, hogy pénzt ajánlott fel egy hetedik minaret építésére a mekkai mecsethez. (ezek szerint kellő pénzzel már akkor is minden megoldható volt)
Nem a mecsethez tartozik, de az elmúlt napokban éppen azon csodálkoztunk, hogy nem láttunk még hóembert Törökországban, pedig hó volt rendesen az elmúlt hetekben (eddig sokkal több, mint a múlt évben!). Nos jelentem, itt is ismerik "Hópofit", itt a Kék mecset előtt láttuk az elsőt, majd nem sokkal később egy parkban a másodikat is.
Sajnos a belépőjegynek az az igazán borsos ára sem engedi meg a fényképezést az épületek belső részén - és ráadásul külön fotójegy sem váltható - így az igazán gyönyörűen berendezett szobákról, termekről nem tudok fényképeket mutatni. Mindössze ez a két kép lett valahogy, amikor a kezemben lógó fényképezőgép "teljesen véletlenül elsült, miután a vakut is kikapcsolta magán" 
....... A bal oldali képen véletlenül az egyik legkisebb, alig másfél tonnás (!!!) kristály csillár örökítődött meg. A legnagyobb ilyen példány itt a palotában - ami a hírek szerint világbajnok is - négy-és-fél tonnát nyom ......... illetve húz, mert a plafonról lóg lefelé.
. Rózsából ban lekvár és szörp is (meg szappan). 
