2012. augusztus 6. - landol a Marson a Curiosity !
Ismét egy tudományos történelmi pillanat következik!
2012. augusztus 6.-án magyar idő szerint reggel 7:17-kor várható, hogy talajt fogjon a Marson az amerikai Curiosity űrszonda. Az eddigi legkorszerűbb marsi laboratórium 2011. november 26.-án (számomra születésnapi ajándékként) startolt a Földről. A landolást egy eddig soha nem próbált új technológiával oldják meg.
A landolást a NASA-TV élő egyenes adásban közvetíti - természetesen némi késéssel. No nem a cenzúra miatt, hanem mert a rádióhullámoknak is kell egy kevés idő ezt az irdatlan távolságot megtenni! Magyar idő szerint 7:31-kor lesz látható - elvileg - a leszállás.
A közvetítés magyar kommentárral a GALILEO WEBCAST oldalán reggel 7 órától látható. Amennyiben az oldalon nem látszódna a kép, WINAMP vagy VLC Player segítségével is megnézhető ezen az URL-en.
Az eredeti NASA adás ITT LÁTHATÓ.
Hogy miért is ez a 14 perces késés, amikor a Földnek a Naptól mért keringési távolsága sokkal nagyobb, mint a Mars és a Föld Naphoz mért keringési sugarainak különbsége, és a Napról csupán 8 perc alatt ideér a fény (és a rádióhullámok)? Mint tudjuk a Föld-Nap távolság kb. 150 millió kilométer. A Mars a landoláskor kb. 248 millió kilométerre lesz a Földtől (lásd a bal oldali ábrát!). Egy kis számtan, (segítek: aránypárok) és már meg is van a 14 perc!
képek: NASA
a landolás menete:
és a Marsot érés helyszíne:
A landolás fő különlegessége (például egy Holdra szállással ellentétben), hogy itt mindent automatikusan kell végrehajtani. A teljes leszállási művelet kb. 7 percet vesz igénybe, míg a rádióhullámok 14 perc alatt érnek a Földre. Ha a vezérlőteremben észrevennének valami akadályt (ami a megpillantás előtt 14 percel volt!), a válasz parancs ismét 14 percig szaladna a kozmoszban, míg a marsjáró venné az utasítást. Ez összesen 28 perc, plusz a földi személyzet reakció ideje. Ez láthatóan nem működik így. A járművön (roveren) levő kamerák képe alapján a fedélzeti számítógépnek kell eldöntenie, hogy mit tegyen az esetleges akadályok elkerülése érdekében. A korábbi, Mars körül keringő műholdak képei alapján jelölték ki a leszállási helyet, melyet a Curiosity-nek önállóan kell megkeresnie, azonosítania, és az adott helyre navigálnia, végül leszállnia. Belegondolva ez nem egyszerű feladat, mivel csak a tereptárgyak látványára tud hagyatkozni, amik itt eddig csak felülről fényképezett hegyek és nagyobb sziklák. Nincs "jellegfa", barokk kastély, kerítés, villanyvezeték, világháborús bombatölcsér, száz éve a kispadon ülő pletykáló vénasszony. Nincsenek utak, útjelző táblák, GPS jelek, vagy Józsi bácsi, aki tud egy rövidebb utat az erdőn keresztül! Olyan ez, amikor a túrista térkép alapján kell egy ismeretlen kősivatagban megtalálnunk a pontot, hogy hol is vagyunk, és merre kell mennünk. Minden gratuláció megilleti a konstruktőröket és a szoftverészeket!
A RÉSZLETEK-re kattintva érdekes képeket, videókat találsz a Curiosity-ről, a NASA-tól !
2012. augusztus 6. - landol a Marson a Curiosity !
Képek, videók a NASA-tól.
Az ereszkedési navigációs kamera (MARs Descent Imager, röviden MARDI) képeiből készült videó a hőpajzs leválasztása utáni pillanatoktól, 8km magasságtól szinte a talajt érésig (ez a folyamat 160 másodpercig tartott)
A leszállás pillanatai: a NASA vezérlőtermében az élő adásról készült video, kiegészítve egy kis animációval, amin láthatjuk, hogy éppen miért örülnek, tapsolnak a vezérlőben.
Hogyan kommunikált a Curiosity leszállás közben a Földi irányítóközponttal? (animáció)
A leszállóhely, és környezete. (animáció)
A landolás mozzanatai a NASA szakembereinek magyarázatával. (animáció)
A Curiosity-től érkezett képek folyamatosan bővülő galériáját IDE KATTINTVA nézegetheted.
Az cikkben látható képek és videók forrása: a NASA honlapja !!!